1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről 54.§.
Munkahelyi kockázatértékelés
A munkavédelmi törvény szerint minden munkáltatónak rendelkeznie kell munkahelyi kockázatértékeléssel, melyet 3 évente, illetve a munkafolyamatok és a munkakörnyezet megváltozásakor (új technológia bevezetésekor, új veszélyes anyag vagy készítmény bevezetésekor, új munkaeszköz üzembe állását követően) el kell készíteni.
A dokumentum elkészítése munkaegészségügyi és munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. Kizárólag munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy végezheti! Érvényes kockázatértékelés nélkül a munkáltató a munkavállalóval munkát nem végeztethet!
A kockázatértékelés a munkavégzés körülményeinek, a munkakörnyezet kialakításának, az ott lezajló technológiai valamint irányítási folyamatoknak az áttekintése, elemzése és értékelése. Szorosan összefügg a veszélyek megelőzésével. Célja a várható veszélyek azonosítása és a kockázat nagyságának felbecsülése.
A kockázatértékelés a meglévő munkahely és munkakörnyezet valós állapotából indul ki és meghatározza azokat a valószínűsíthetően bekövetkező egészségkárosító hatásokat és veszélyforrásokat, amelyek a munkafeladatokat végzőkre nézve, veszélyt vagy károsodást jelenthetnek.
A prevenció érdekében konkrét teendőket határoz meg a munkáltató számára.
A munkavédelmi kockázatértékelés lényege: a meglévő személyi, tárgyi, szervezési feltételek összehasonlítása a vonatkozó előírásokkal (jogszabályokkal, szabványokkal, üzemeltetési dokumentumokkal).
Legyenek biztosítva az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei. Ne merüljön fel egészségkárosodás kockázata az adott munkakörben. (Ehhez bizonyos esetekben mennyiségi mérések is szükségesek.)
A kockázatértékelés elkészítését követően (a munkavállalókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra nézve) a meglévő kockázatokat csökkenteni tudjuk kollektív védelemmel, egyéni védőeszközök használatának alkalmazásával, szervezési intézkedésekkel, illetve a fenti lehetőségek kombinációjával.
Kémiai kockázatértékelés, kockázatbecslés elkészítése
“A 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet alapján a munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban.”
Ha egy cég veszélyes kémiai anyagokkal (vegyszerek, tisztítószerek stb.) összefüggő tevékenységet végez. A legtöbb tisztító és fertőtlenítő szer is veszélyes keveréknek minősül, ezért azoknál a cégeknél is kémiai kockázatbecslést kell készíteni, ahol takarítót vagy takarító személyzetet foglalkoztatnak.
Biológiai kockázatértékelés, kockázatbecslés elkészítése
“A 61/1999. EüM rendelet szerint azért, hogy a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatot meg lehessen állapítani, valamint a megelőzéshez szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek, a munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely vélhetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell állapítania a munkavállalókat, illetve munkát végző személyeket érő expozíció jellegét, időtartamát és – amennyiben lehetséges – mértékét.”
A biológiai kockázatbecslést el kell végeztetni és évente szükséges megújítani bizonyos foglalkozások esetében: pl. élelmiszer-előállító létesítményekben végzett munkák; mezőgazdasági munkák; állatokkal, állatok tetemeivel, állati eredetű termékekkel való érintkezéssel járó munkák; egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák (elkülönítő, kórbonctani részlegek is); klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban, hulladékmegsemmisítő, -ártalmatlanító létesítményekben, szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák.